„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete!” (Példabeszédek 1,7a)

A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ez a kiindulópont – de mit jelent az Úr félelme?  Az Úr félelme jóval több, mint bibliai tanítás, elv vagy eszme, hiszen sok szállal kötődik mindennapjainkhoz.

Az „Úr félelme” azt a felismerést jelenti, hogy Isten szeretetteljes, irgalmas és megbocsátó – ugyanakkor szent, igaz és igazságos is. Az „Úr félelme” nem Istentől való félelem vagy rettegés a Bibliában. Nem valamiféle rossz lelkiismerettel való élés, hogy vajon mikor sújt le rám az Úr… Az „Úr félelme”, mint bevett szófordulat, Isten ismeretét (személyes ismeretét), szeretetét, tiszteletét, komolyan vételét jelenti. Azt, amikor valaki vele jár, útjain engedelmeskedik neki.

„A bölcsesség kezdete az Isten félelme” (Péld 9, 10). Az pedig nem azt jelenti, hogy félsz az Istentől, hanem hogy féled az Istent. Vagyis tiszteled őt, mint élő Istent, komolyan veszed, komolyan számítasz az ő valóságára. Építesz arra, amit mond. Arra építesz.

Értékeled azt, hogy Isten szól hozzád? Hol van a lakásodban a Biblia? A polcon? A kezedben? Hol van az életedben Isten Igéje? A szívedben? Olvasod? Hallgatod? És hallgatsz rá?

Amikor Salamon bölcsességet kér az Úrtól, akkor így imádkozik: „Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között, különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?!” 1Királyok 3, 9. Nem jó helyzetfelismerő képességet kér. Amit kér az az Istennel való kapcsolatában gyökerezik: Uram, te tudod, hogy mi a jó és mi a rossz. Te tudod azt megmondani. Add, hogy értsem, és engedelmeskedjek annak, amit te mondasz! A Biblia szerint ez a bölcsesség és ez a boldogság útja!

A hal boldogsága a víz és nem a szatyor. Az ember boldogsága: közösségben Istennel. A hosszú távú boldogság azt jelenti, hogy vele vagyok minden helyzetben. Vele élek, vele sírok, vele nevetek. Az ő kezében, szeretetében van az életem. A boldogság alapja az, hogy mi Istenhez tartozunk, vele vagyunk, vele élünk. Mellette vagyunk a helyünkön. Ezért hozzá ragaszkodunk, rá figyelünk, őt követjük. A boldogok azok, „akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.”

Szöveg forrása: https://szolnokref.hu/6254-2/

kép forrása: istockphoto