„Ne tartsd bölcsnek önmagad!” (Példabeszédek 3,7)
Egy évente megrendezett keresztyén konferencián egy apró nyelvbotlás következtében valaki így énekelte az egyik éneket: „Minden szerintem legyen Uram…” Sajnos nagyon sokunkra jellemző ez. Ki a világ közepe? Ki van az életem középpontjában? Én vagy Jézus?
Néha ez nagyon meglátszik abban, hogy sokan még több boldogságra, nagyobb kényelemre, nagyobb gazdagságra vágyunk, több tárgyat és élményt szeretnénk szerezni.
Az alázat nem az, hogy kevesebbnek gondoljuk magukat, hanem hogy kevesebbet gondolunk magunkra. A lényeg: elfogadjam, hogy nem én vagyok a világ közepe, hanem Isten! Ne tartsd bölcsnek önmagad! Ne legyél büszke! Ne a magad eszére támaszkodj! De mondhatod erre: Miért is ne? Természetesen a magabiztos ember sokkal vonzóbb manapság. A társadalmunk azt értékeli és azt jutalmazza, aki kiharcolja a magáét. Az igazi hős ravasz, ügyes, aki minden helyzetben feltalálja magát és minden bajból kivágja magát. Nem hátrál meg, ha céljai elérésében akadály hárul elé. És ehhez a kitartáshoz, ehhez a célirányos, elkötelezett előrejutáshoz elengedhetetlen, hogy meg legyen győződve arról, hogy jól teszi, amit elgondolt. Ha a fejébe vesz valamit, bármi áron, de eléri. Ezért sokan irigylik. Mivel azonban nem ritka, hogy céljai érdekében átlép másokon, sokan neheztelnek is rá. Légy óvatos! A siker könnyen elbizakodottá tehet! Téves (és veszélyes) képet mutat saját erődről, tudásodról, képességeidről! Légy bölcs, és ne tartsd bölcsnek önmagad!
Ezért: Vezess hála naplót! Pál azt írja: „Nem számít mi történik, mindig légy hálás” (1Thessz 5:18) Vezess egy hála-naplót. Minden este írj fel 5 olyan dolgot, ami aznap történt meg veled és hálás vagy érte. Ha folyamatosan kifejezed a háládat, megköszönöd Istennek ajándékait, megtöröd önző büszkeségedet.
- Miért vagy hálás a héten?




