„Az én juhaim hallják az én hangomat, én ismerem őket, és ők követnek engem.” (Jn 10,27)
Egy tanítvány egyszer így panaszkodott a mesterének:
– Soha nem hallom Isten hangját. Úgy érzem, hiába imádkozom, hiába várok, csend van.
A mester mosolygott, majd így válaszolt:
– Ha igazán hallani akarod, először tanulj meg csendben lenni. A fül, amely mindig zajt hallgat, nem hallhatja meg a suttogást. (Anthony de Mello)
Sokszor mi is így vagyunk: keressük Isten válaszát, de közben szinte sosem állunk meg, hogy valóban hallgassunk. Töltjük az időt telefonnal, zenével, beszélgetésekkel, zajjal – és közben csodálkozunk, hogy Isten miért nem szól. Pedig szól! Csak legtöbbször nem villámlással, mennydörgéssel, hanem a „halk és szelíd hanggal” (1Kir 19,12).
Az engedelmesség azzal kezdődik, hogy meghalljuk, mit kér tőlünk Isten. Ha nem halljuk, hogyan is engedelmeskedhetnénk? Ezért a csend szeretete nem luxus, hanem alapfeltétel. Ahogy a juh is csak akkor tudja követni a pásztort, ha figyel a hangjára, úgy mi is csak akkor tudjuk követni Jézust, ha naponta időt szánunk a csendre.
Néha félünk a csendtől, mert előhozza bennünk a kényelmetlen gondolatokat, a szorongásokat. De ha elég bátrak vagyunk megmaradni benne, egyszer csak megtapasztaljuk: Isten ott van, és megszólít. Az igazi engedelmesség ott kezdődik, amikor nem a saját gondolatainkat, terveinket erőltetjük, hanem megállunk, meghallgatjuk, mit szeretne mondani nekünk a mi Atyánk.
Elcsendesedés – vezetett gyakorlat
Kényelmesen ülj le. Tedd a két lábad a földre, a hátad legyen egyenes, a kezeid nyugodjanak az öledben. Hunyd be a szemed, ha szeretnéd.
- Légzés
Vegyél egy mély levegőt az orrodon keresztül… tartsd bent egy pillanatra… majd lassan fújd ki a szádon át. Ahogy kilélegzel, képzeld el, hogy minden feszültség távozik a testedből. A vállaid ellazulnak, az arcod kisimul, a mellkasod megnyugszik.
Ismételd meg háromszor. Lélegezz lassan és egyenletesen. Figyeld, ahogy a levegő be- és kiáramlik belőled.
- Test ellazítása
Most engedd el a feszültséget a testedből.
– Lazítsd el a vállaidat…
– Engedd le az állad…
– Érezd, hogy a karjaid nehezednek…
– Lazítsd el a lábaidat, egészen a talpadig.
- Gondolatok elengedése
Ha eszedbe jut valami, ami nyugtalanít – egy feladat, egy félelem, egy emlék –, képzeld el, hogy egy kis papírhajóra írod, és elengeded egy csendes folyón. A hajó elsiklik tőled, egyre messzebb, amíg már nem látod.
- Csend figyelése
Most maradj csak a csendben. Figyelj a szíved dobbanására, a légzésed nyugalmára. Ebben a csendben Jézus is ott van. Ő nem harsog, hanem halkan szól. Hallgasd: talán ma is mond neked valamit.
- Zárás
Vegyél még egy mély levegőt… lassan fújd ki… majd amikor készen állsz, nyisd ki a szemed. Vigyél magaddal ebből a csendből egy kis darabot a napodba.
Imádság: „Uram, köszönöm Neked a csendet. Segíts, hogy ne csak most, hanem a napjaimban is rád figyeljek. Taníts meg engedelmes szívvel hallgatni a hangodra, és békességedben élni. Ámen.”
Napi kihívás: Kapcsold ki ma egy időre a zajforrásokat (telefon, tévé, zene). Szánj legalább 10–15 percet teljes csendben arra, hogy Isten jelenlétét keresed. Ne akard feltétlenül kitölteni szavakkal. Csak legyél ott előtte, figyelve, hogy szól-e hozzád a szívedben. Most erre hoztam egy gyakorlatot beszélgetés helyett:
