„De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg téged. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! … Mivel drágának tartalak és becsesnek, és mivel szeretlek, embereket adok helyetted, életedért cserébe nemzeteket.” (Ézs 43,1-4)
A Református Fiatalok Szövetségének téli konferenciára hívogató plakátján egy jól öltözött fiatalember látható. Mellette jobbra-balra feliratok, mintegy árcédulák jelzik az általa viselt holmik értékét. Pamut ing 9.800.- Zakó 14.000.- Kabát 21.000.- Cipő 12.500.- Fent, a feje mellett nem árcédula, hanem egy kérdés olvasható: Mennyit érek én? Remek plakát, és szépen rávilágít gyarlóságunkra, hogy hogyan árazzuk be egymást kinézet, vagy éppen életkor alapján. Képzeletben tegyünk mellé egy másik plakátot, amin egy lecsúszott hajléktalan látható. Az ő holmijait is beárazhatjuk: Kopott büdös kabát 1.500.- Szakadt tornacipő 500.- És ő is megkérdezi: Mennyit érek én?
Melyikük mennyire értékes? Mi alapján tartunk értékesnek egy embert? Ha döntenünk kellene, hogy egyikük életét megmenthetjük, melyiket választanánk? És mennyit érünk mi a saját szemünkben? Mitől függ értékességünk? Talán a hasznosságunktól, vagy éppen a családban vagy osztályban betöltött szerepünktől? Egyáltalán kinek van joga értékelni az életünket? És mit mond Isten Igéje az értékünkről?
Az érték kérdését mindannyian feltesszük magunknak. Van, aki a teljesítményében keresi: ha jól tanulok, ha ügyes vagyok, ha hasznosnak tartanak – akkor vagyok értékes. Mások a kapcsolataikban: ha szeret valaki, ha van barátom, ha elfogad a közösség – akkor érek valamit.
De mi történik, ha hibázunk, ha elbukunk, ha elveszítjük azt, amire eddig építettünk? Akkor kevesebbet érünk?
Isten mást mond: az értékünk nem azon múlik, mit csinálunk, mit érünk el, vagy mit gondolnak rólunk mások. Az értékünk azon múlik, hogy Kinek a kezében vagyunk.
Gondolj egy 10.000 forintosra. Ha szép, tiszta és új, akkor is 10.000 Ft. Ha összegyűröd, rátaposol, koszos lesz – akkor is 10.000 Ft marad. Nem veszít az értékéből. Te is ilyen vagy: ha hibázol, ha gyenge vagy, ha mások lenéznek – az értéked nem csökken. Mert Isten szemében mindig drága és szeretett gyermek maradsz.
Az ember egyik legmélyebb szükséglete, hogy értékesnek érezze magát. A baj ott kezdődik, amikor ezt mások visszajelzéseiből akarjuk kizárólag felépíteni. Ha viszont Isten szeretetében gyökerezünk, akkor nem kell állandóan bizonygatni, hogy érünk valamit.
Beszélgetős kérdések:
- Te mitől érzed magad értékesnek?
- Volt már, hogy kevesebbnek érezted magad másoknál? Miért?
- Hogyan változik az önértékelésünk, ha elhisszük: Isten szerint „drágák és becsesek” vagyunk?
Napi kihívás: Írj fel ma három dolgot, ami miatt értékes vagy – nem a teljesítményed, hanem a személyed miatt. Este olvasd fel magadnak, és köszönd meg Istennek, hogy így szeret.
