Kiss Bálint Református Általános Iskola - Beiratkozás előzetes igényfelmérő, 2027/2028. tanév
„Bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret.” (Példabeszédek 2,3-5)
- Mi volt az, amire nagyon vágytál, amit nagyon meg szerettél volna kapni?
- A vágyakozás jó vagy rossz dolog? Milyen érzésekből áll? Milyen tettet vált ki belőled?
- Mennyire van jelen az életedben a vágyakozás? Mikre szoktunk vágyakozni?
- Mennyire vágysz a bölcsességre? Több tudásra?
Ha úgy keresed, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket – ha úgy keresed, vágyod, mint a pénzt, a Wifi kapcsolatot és úgy kutatod, mint bármi mást, ami a legdrágább neked. Azaz, ha bölcsességet szeretnél, akkor megfeszített, kitartó, folyamatos keresésbe kell fognod. Hiszen bölcsességet soha nem fogsz találni, ha fél szívvel keresed. Óriási kihívás ez nekünk. Azzal a kérdéssel szembesít, hogy vajon igazán akarom-e a bölcsességet. Vágyom-e rá olyan erővel, amilyen szenvedélyesen kellene az Ige szerint keresnem azt?
Elmegy a tanítvány a mesterhez, és azt mondja: „Mester, én annyira szeretnék találkozni Istennel! Mondd, mit tegyek?” Mire a Mester: „Cselekvésre nincs szükség; vágyakozzál!” „De hát én nagyon vágyakozom Istenre.” Mire ő: „Jó, majd meglátjuk.” Később elmennek együtt úszni. Ahogy úsznak, a mester odamegy a tanítvány mögé, és belenyomja a vízbe. Végül fölengedi. „Ezt most miért csináltad?” – kérdezi a tanítvány, levegő után kapkodva. És akkor a mester ezt válaszolja: „Na, látod, ha majd az Istenre így fogsz vágyakozni, mint ahogy erre a levegőre vágyakoztál, akkor fogsz is Vele találkozni!”
Enélkül az elkötelezettség nélkül soha nem lesz a miénk a bölcsesség.
„Fiam, ha megfontolod mondásaimat, és parancsolataimat magadba zárod … akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret.” (Példabeszédek 2,1.5)
Bizonyára te is tapasztaltad már, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mivel van tele a gondolatunk! Az, hogy hogyan érezzük magunkat vagy hogyan viselkedünk nehéz helyzetekben, nagyrészt azon múlik, mit mondunk magunknak az adott helyzetben vagy mit képzelünk el. A gondolataink sokszor automatikusak, s olyan gyorsan futnak végig a fejünkben, hogy észre sem vesszük azt. A gondolataink formálják az ún. „hiedelmeinket”, vagyis az elképzeléseinket, amiket a világról, másokról, saját magunkról, és Istenről alkotunk. Éppen ezért nem mindegy, hogy mivel van tele az elméd! Nem mindegy, hogy mivel táplálod a lelked, mit forgatsz magadban, min gondolkozol. Az egész úgy működik, mint egy gépezet – mutatok ehhez egy ábrát:
Ha a gondolataink negatívak – minden más negatív lesz, ha a gondolataink pozitívak, pozitív forrásból táplálkoznak, szintén minden másban pozitív dolgokat élünk majd meg. A legkönnyebben pedig a gondolatainkon tudunk változtatni!!
Sokszor azon múlik, ami történik velünk, hogy mit gondolunk az adott helyzetről! Ha elménket Isten Igéjével töltjük meg, az nemcsak az Isten kapcsolatunkra fog kihatni, hanem az érzéseinkre és a viselkedésünket is formálja!
(Eduardo L. Bunge, Javier Mandil, Andrés J. Consoli, Martín Gomar: Kognitív visellkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek)
Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? (Példabeszédek 1,22)
Bántottak már téged? Kerültél már olyan helyzetbe, amikor igazságtalanságot kellett megélned? Amikor céltáblájává váltál valakinek? Mondtak már rád negatív szavakat? És indulatosan beszéltek már veled?
Mit éreztél? Haragot? Indulatot? Kiszolgáltatottságot?
És mit tettél? Érezted már, hogy legszívesebben jól megvernéd? Visszavágtál? Visszacsúfoltál? Valami megjegyzést tettél a külsejére? Esetleg rosszat kívántál neki?
Nem tudom, hogy ismered-e Lázár Ervin által megformált Berzsián történetét... de ő egy olyan ember volt, aki nem tudott uralkodni az indulatain! Úgymond „szabadon” megélte, hogy amikor elöntötte a düh, akkor „ami a szívén, az a száján” – ki is mondta. Csakhogy egy nap rádöbben, hogy mindaz, amit indulatosan kimondott, meg is valósult, hatalmas sérüléseket okozva ezzel a környezetének, hiszen volt, akinek a lába tört el, volt aki arcra esett, volt akinek felrobbant a trombitája, volt akinek a szakálla égett le, és bizony, mikor a saját házával veszett össze – abban is egy hatalmas lyuk keletkezett, amikor a dühösen kimondott szavak következtében abba belecsapott a villám!
Mondd csak...
- mi lenne, ha megvalósulnának azok, amiket egymásnak kívánunk?
- te megúsznád épségben?
-mi lenne, ha minden benned levő indulat szabadon feltörhetne?
- mi lenne, ha ez nemcsak a szavak szintjén történne, hanem a szabadság azt jelentené, hogy valóban azt teszek, amit akarok?
kép: Berzsián és Dideki
Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? (Példabeszédek 1,22)
Egy anyuka levelét olvasom:
Második osztályos kisfiam szemüveget kapott, és nagyon fél, hogy emiatt csúfolni fogják. Az osztályukban már van két szemüveges gyerek, akiket folyton kigúnyolnak. Főleg azt a kisfiút, akinek a szemüvegén az egyik lencse mindig le van ragasztva. Úgy szeretném megkímélni őt ettől, mert én is szemüveges vagyok, és engem is nagyon sokat bántottak emiatt gyerekkoromban.
Sajnos igaz a megállapítás: a gyerekek szívesen csúfolódnak. Általában ennek az az oka, hogy nehezen fogadják el, ha valaki valamiben más, mint ők. Az irigykedéssel vegyes ellenszenv az, ami nyugtalanságot okoz bennük, és ez készteti őket csúfolódásra. De hát ez mindig is így volt. És gyanítható, hogy nemcsak a gyerekek hajlamosak rá, hanem a felnőttek is.
- Szoktak téged csúfolni mások?
- Szoktál te is csúfolni másokat?
- Volt-e már veled olyan, hogy kisebb dologban, csúfolódtál? Mit váltott ki a másikból?
- Volt-e már olyan, hogy téged csúfoltak ki? Milyen érzés volt?
- Mit teszel, ha csúfolódó gyerekkel találkozol? Mit mondasz neki?
- Mit lehet tenni az ellen, aki folyamatosan rosszindulatú (kigúnyolja társait) egy osztályközösségen belül?
A Biblia balgának, együgyűnek mondja azt az ember, aki ilyet tesz, és arra int/kér, hogy tartsd távol magad tőlük!
„Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik! (Példabeszédek 1,10)
Mitől is véd meg szüleink tanácsa, tanáraink vezetése? Attól, hogy rossz társaságba keveredj, hogy rossz döntéseket hozz meg. Attól, hogy engedj a többség nyomásának. A bűn könnyen válik vonzóvá, hiszen gyors meggazdagodást ígér és azt az érzést kelti, hogy „ne foglalkozz vele, mert úgyis mindenki így csinálja!” Elhiteti veled, hogy ez a természetes! Vagy valami mást hitet el veled? Roger Palms írja: „Amikor horgászni megyek, többféle csalétket viszek magammal, de van egy, amire mindig harapnak a halak. Létezik ugyanis egy gyengepontjuk, és mivel én tudom, hogy mi az, ki tudom fogni őket. Néha egy-egy halnak sikerül elszöknie, felszaggatva bőrét, mely majd begyógyul, de a sebhelyek mindig ott lesznek. Olykor neked is sikerülhet eliszkolnod a Sátán elől, de csak fájdalmas elszakadás után, aminek nyomait, hegeit életed végéig hordozod majd!”
Vigyázz! A kísértések a te gyenge pontjaidra szabottan érkeznek! Lehet, hogy nem fogsz lopni, de mi a helyzet a csúfolással? Lehet, hogy nem ölsz meg senkit, de mi a helyzet a pletykálással? A rossz társaság, a Sátán azt akarja elhitetni veled, hogy a bűn jó. De te NE ENGEDJ NEKIK!
- Volt már olyan, hogy a többiek miatt máshogy döntöttél, mint egyébként tetted volna?
- Volt már veled olyan, hogy épp azért közösítettek ki, mert nem mentél a többiek után?
- Mi a feltétele annak, hogy befogadjanak?
- Mennyiben befolyásolják a többiek a hozzáállásodat, a döntéseidet?
- Védett-e már meg szüleid tanácsa rossz helyzetektől?
„Fiam, kövesd apád útmutatását, ne vesd meg, amire anyád tanított! Ha megfogadod szüleid tanítását, ékes korona lesz az a fejeden, aranylánc a nyakadon. (Példabeszédek 1,8)
Min-Hi egy kedves, 12 éves éves kínai kislány volt, aki szüleivel az erdő szélén élt. Min-Hi születésnapja nyáron volt, ezért a kislány egy szép napernyőt kapott a születésnapjára.
Egyik alkalommal, amikor Min-Hi az új napernyőjével sétált a rizsföld szélén, egy hatalmas gorillát pillantott meg egy ágon hintázni.
- Szegény fejem! Nem tehetek mást, minthogy elbújok az ernyőm mögé, és meglátjuk mi lesz – gondolta a kislány, és remegve elbújt az ernyő alatt. De semmi nem történt, egyáltalán semmi. Amikor kikukucskált, minden csendes volt, és híre sem volt a gorillának.
Alig tett meg egy kis utat, amikor a bokrok között fenyegető árnyat látott imbolyogni. Egy óriási tigris volt az, ami csendben közelített felé.
- Ó, én szerencsétlen! Nem tehetek mást, minthogy elbújok a napernyőm mögé, és várok, amíg elkap – gondolta rémülten. Reszketve kuporodott az ernyő mögé. De nem történt semmi. Amikor kikukkantott a napernyő mögül, már nyoma sem volt a tigrisnek.
Amikor hazaért végre, édesanyjának rémülve mesélte el kalandjait.
- Megnézted, hogy mi van a napernyődön? – kérdezte tőle az anyukája.
Min-Hi kinyitotta az ernyőt és ijedtében hátraugrott. A napernyőre egy félelmetes és nagyon színes sárkány volt festve, óriási karmokkal és lángot szóró orrlyukakkal.
- Látod? Az erős sárkánnyal szemben nincs gorilla, tigris amely bántani mer! Jól teszed, ha mindig magadnál hordod napernyődet! (Bruno Ferrero: A napernyő)
A történet és az Ige kapcsán beszélgessünk:
Miért fontos hallgatni szüleinkre? Mit tanulhatunk a szüleinktől? Mitől védenek meg ezek a tanácsok minket? Van-e az életünknek olyan része, amit védeni kellene? Melyek ezek? Mitől kell őket megvédeni? Ti is kaptatok már „napernyőt”, ami megvéd? Szerintetek miért kell a mai világban óvatosnak lenni? Mit tanácsolnak leggyakrabban a szüleid?
„Hallgasd, fiam, apád erkölcsi tanítását, és anyád oktatását ne hagyd el! (Példabeszédek 1,8)
Néha elgondolkodom gyermekeim viselkedése láttán: mennyit küszködik velünk az Úristen. Életünk nagy részében mi felnőttek is olyanok vagyunk, mint a jobb, de legalábbis izgalmasabb utakat kereső tinédzserek, akik makacsul igyekeznek leválni szüleikről, de közben mégis rászorulnak a szülői szeretet biztonságára. Azt hisszük, jobban tudjuk, mi kell nekünk. Elképzeléseket, eszméket gyártunk, tervezünk és megvalósítunk, és nem érdekel bennünket, mit is gondol róluk az Úristen. Mert mi jobban tudjuk, mi kell nekünk. Mint a tékozló fiú, aki úgy hagyta el az atyai házat, mint aki soha többé nem szándékozik visszatérni.
Tinédzserként nagyon büszke és dacos tud lenni az ember. De egy pillanat alatt össze is tud omlani. Milyen nagy áldás, ha ott van a szülő, aki mégis elkapja! És micsoda áldás, ha a tinédzserévek elmúltával megszületik a tisztelettel, szeretettel és bizalommal teli felnőtt kapcsolat, amelyben már beszélgetünk, egyeztetünk, és teszünk is egymásért.
Milyen üzeneteket hallasz otthon a szüleidtől/a nagyszüleidtől? Eszedbe jut-e bölcs tanács apától és anyától? Tanártól? Mit mondtak neked a szüleid ma reggel?
Kép: pexels
„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete!” (Példabeszédek 1,7a)
Egy olyan korban élünk, ahol rengeteg ismeret, adat, tény áraszt el bennünket nap mint nap!
S miközben rengeteg információval rendelkezünk, nagyon kevés bölcsesség társul tudásunkhoz!
- Hogyan szelektálsz? Mi alapján választod ki a számodra fontos ismeretet?
- Mi a bölcsesség – ismeret közti különbség?
- Ki lehet bölcs? (Csak az idősek? Lehetsz bölcs fiatalon is?)
Egy szép napon négy ember utazott egy kicsi, négyszemélyes repülőben: a pilóta, egy lelkész és két tinédzser, akik közül az egyik éppen azelőtt nyert díjat, mint „A világ legokosabb tinédzsere”.
Repülés közben egyszer csak hátrafordult a pilóta, és így szólt:
Van egy rossz hírem, és egy még rosszabb! A rossz hír az, hogy elfogyott az üzemanyagunk. A gép le fog zuhanni, és ripityára törik. A még rosszabb hír az, hogy csak három ejtőernyőnk van.
Ez természetesen azt jelentette, hogy valakinek le kellett zuhannia a géppel együtt. A pilóta folytatta: „Nekem feleségem és három gyermekem van otthon. Nagy felelősség van rajtam. Sajnálom, de az egyik ejtőernyővel nekem kell leszállnom.”- azzal megragadta az egyik ejtőernyőt, és kiugrott.
A világ legokosabb tinédzsere szólalt meg következőnek: „Én vagyok a világ legokosabb tinédzsere. Talán én leszek az, aki feltalálja az AIDS vagy a rák ellenszerét, vagy megoldja a világ gazdasági problémáit. Mindenki számít rám!”- ezzel a világ legokosabb tinédzsere megragadta a második ejtőernyőt, és kiugrott.
Akkor megszólalt a lelkész:
- Fiam vedd el az utolsó ejtőernyőt. Én megbékéltem Istennel, és kész vagyok lezuhanni a géppel. Fogd hát az utolsó ejtőernyőt, és ugorj!
- Nyugalom tiszteletes úr! - mondta a másik tini - A világ legokosabb tinédzsere a hátizsákommal ugrott ki.
Tanulság: Sok ember elég okosnak tartja magát. A valóságban viszont nagyon hasonlítanak a világ legokosabb tinédzserére. Ejtőernyő nélkül ugornak ki a világba. Úgy gondolják, ők mindent tudnak, és mindennel rendelkeznek, ami szükséges ahhoz, hogy boldog, és kiteljesedett életet éljenek, és ami megmenti őket az ütközéstől és az égéstől. Valójában azonban csak egy hátizsákjuk van. Az ejtőernyő, ami megment: Isten félelme! (Fején a szöget)
kép forrása: pexels
„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete!” (Példabeszédek 1,7a)
A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ez a kiindulópont – de mit jelent az Úr félelme? Az Úr félelme jóval több, mint bibliai tanítás, elv vagy eszme, hiszen sok szállal kötődik mindennapjainkhoz.
Az „Úr félelme” azt a felismerést jelenti, hogy Isten szeretetteljes, irgalmas és megbocsátó – ugyanakkor szent, igaz és igazságos is. Az „Úr félelme” nem Istentől való félelem vagy rettegés a Bibliában. Nem valamiféle rossz lelkiismerettel való élés, hogy vajon mikor sújt le rám az Úr… Az „Úr félelme”, mint bevett szófordulat, Isten ismeretét (személyes ismeretét), szeretetét, tiszteletét, komolyan vételét jelenti. Azt, amikor valaki vele jár, útjain engedelmeskedik neki.
„A bölcsesség kezdete az Isten félelme” (Péld 9, 10). Az pedig nem azt jelenti, hogy félsz az Istentől, hanem hogy féled az Istent. Vagyis tiszteled őt, mint élő Istent, komolyan veszed, komolyan számítasz az ő valóságára. Építesz arra, amit mond. Arra építesz.
Értékeled azt, hogy Isten szól hozzád? Hol van a lakásodban a Biblia? A polcon? A kezedben? Hol van az életedben Isten Igéje? A szívedben? Olvasod? Hallgatod? És hallgatsz rá?
Amikor Salamon bölcsességet kér az Úrtól, akkor így imádkozik: „Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között, különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?!” 1Királyok 3, 9. Nem jó helyzetfelismerő képességet kér. Amit kér az az Istennel való kapcsolatában gyökerezik: Uram, te tudod, hogy mi a jó és mi a rossz. Te tudod azt megmondani. Add, hogy értsem, és engedelmeskedjek annak, amit te mondasz! A Biblia szerint ez a bölcsesség és ez a boldogság útja!
A hal boldogsága a víz és nem a szatyor. Az ember boldogsága: közösségben Istennel. A hosszú távú boldogság azt jelenti, hogy vele vagyok minden helyzetben. Vele élek, vele sírok, vele nevetek. Az ő kezében, szeretetében van az életem. A boldogság alapja az, hogy mi Istenhez tartozunk, vele vagyunk, vele élünk. Mellette vagyunk a helyünkön. Ezért hozzá ragaszkodunk, rá figyelünk, őt követjük. A boldogok azok, „akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.”
Szöveg forrása: https://szolnokref.hu/6254-2/
kép forrása: istockphoto
A bölcsességet és az erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg” (Példabeszédek 1,7b)
Az életünk tele van döntésekkel, választásokkal. Fiatalok és öregek egyaránt szeretnénk tudni a jó döntések titkát. Mit gondolsz, ki tud neked segíteni döntéseid meghozatalában? Mi alapján döntesz? Kire hallgatsz, kinek a tanácsát fogadod meg, ha döntened kell? Szereted-e, ha mások próbálnak neked segíteni?
A legbosszantóbb típusú ember: a mindent tudó, akinek már előre meg van a véleménye mindenről. Mondhatnánk ezt is, hogy inkább egy előre gyártott véleménye van mindenről. Bezárkózik mindenféle új elől, zokon veszi a fegyelmezést és visszautasítja, hogy tanuljon. Salamon ezt a típusú embert hívja bolondnak. Ne legyél mindentudó, hanem légy nyitott mások tanácsaira, különösen azokéra, akik jól ismernek téged, akik értékes meglátásokat és tanácsokat tudnak adni. Tanuld meg, hogy hogyan tanulhatsz másoktól és ne felejtsd el, hogy csak Isten tud mindent. (Nekünk van még mit tanulnunk!)
kép forrása: pexels
„Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását…” (Példabeszédek 1,5)
Ahhoz, hogy Isten pártfogását élvezd, és elnyerd az emberek támogatását, növekedned kell lelkileg, értelmileg és érzelmileg. Ehhez két dolog szükséges:
1) Soha ne hagyd abba a tanulást! Bármi történik veled, nem történik véletlenül. Azért történik, hogy tanulj belőle, olyan tanulsággal szolgál, ami jobbá teheti jövődet a jelenednél. De neked kell megkeresned ezt a tanulságot. Az internet és az okostelefonok hátránya az, hogy miközben végtelen információözön ér, azokat nem tudod feldolgozni, és nem tanulsz belőlük semmit!! Nincs idő megállni! Nincs időd átgondolni, megvizsgálni a sok új adatot! Ahelyett, hogy hagyod magad sodródni, hogy megelégszel a felszínességgel: állj meg, és szelektálj!
2) Soha ne hagyd abba tehetséged fejlesztését! Amikor egy idős férfitől megkérdezték, hogy miért gyakorol még mindig naponta hat-nyolc órán át, a világ egyik legnagyszerűbb hegedűművésze így felelt: „Mert azt hiszem, így fejlődök.” Milyen nagyszerű hozzáállás! Nem elég tovább élni, fejlődnöd is kell! Pál azt mondta Timóteusnak: „… gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely… van benned…” (2Timóteus 1:6). Wesley Tracy mondta, „Egyes emberek azt hiszik, hogy a lelki ajándék használata azt jelenti, hogy életed napjait és éveit azzal töltöd csupán, ami természetesen, könnyen, erőfeszítés, fegyelem vagy gyakorlat nélkül jön. Nem, az ajándékod kétféle lehet: középszerű vagy kiváló; egyedül rajtad áll.” (maiige)
Hogyan tudsz növekedni lelkileg? Hogyan tudsz növekedni érzelmileg? Mit teszel azért, hogy növekedj? Mit teszel azért, hogy fejleszd a tehetségedet? Hogyan küzdesz az ellen, hogy „elfolyjon” az életed?
Kép forrása: pexels
„Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!” (Példabeszédek 1,2)
Szeretettel köszöntelek az új tanév első tanítási napján. Bár nehéz visszarázódni a nyári szünidő után, remélem sok élménnyel gazdagított ez az időszak benneteket. Ebben a tanévben a Példabeszédek könyvével ismerkedünk meg. Különleges könyv ez, amit még több 100 évvel ezelőtt írt Salamon király a fiának. Eligazítást ad benne Salamon a fiának arról, mi az igazi érték, hogy lehet bölcs, hogy lehet sikeres az életben, és hogyan maradhat Isten útján.
„Ismerd meg a bölcsességet” – így kezdődött a mai Igénk. S a bölcsesség szó ebben a könyvben nagyon gyakran elő fog még kerülni. Számodra mit jelent a bölcsesség? Ki a bölcs ember? (Várjuk meg a válaszokat)
Ebben a könyvben a bölcsesség azt jelenti, hogy Isten igazságának, céljainak és tervének megfelelően élünk és gondolkodunk. Tettekre váltjuk a helyes ismeretet, és az élet minden részét egy távolabbi nézőpontból – Isten szemszögéből közelítjük meg. A bölcs ember elhiszi, hogy mindaz, amit Isten mond, igaz és helyes, és az Isten Igéje az egyedüli mérce, amely alapján élni érdemes! (Tűzbiblia)
Te mihez igazítod az életed? Mi alapján döntöd el, hogy valami értékes vagy értéktelen? Mi az, amit követsz? Hogy vagy Isten Igéjével? Hogy van jelen az életedben Isten szava? Mennyire figyelsz rá?
kép forrása: pexels
